Bezárás

HU - HU


Please select a country and, if applicable, a language.

Vissza az Áttekintés oldalra
Ország:Magyarország
Nyelv:magyar

Makrogol – irányelveken alapuló kezelés székrekedésre


EFSM: 2021;1:210202DOI: 10.52778/efsm.21.0202Közzététel dátuma: 30.08.2021
Marion Eberlin, PhD és Tanja Schütt, PhD

A széklet gyakoriságának növelése és állagának javítása döntő szerepet játszanak a székrekedés enyhítésében. Nemzetközi és nemzeti iránymutatások is elismerik a makrogol bizonyított, pozitív hatását mindkét paraméterre. Jól tolerálhatónak és biztonságosnak tekintik. Néhány irányelv azonos mértékben javasolja a stimuláns hashajtókat, a biszakodilt és a nátrium-pikoszulfátot.

A székrekedés olyan téma, amelyről senki sem beszél szívesen. Az érintettek vonakodnak megemlíteni, mivel nem illik nyilvánosan szóba hozni bélműködésünket. A gyógyszerészek, de még az orvosok is gyakorta nem sorolják a tényleges egészségügyi problémák közé, és sokszor jelentéktelen panasznak minősítik, amely nem számít valódi betegségnek [1, 2]. Ennek a ténynek meg kellene kongatnia a vészharangot, mert mégiscsak a lakosság 3–27%-a szenved székrekedésben, amely az esetek többségében krónikus, és amelyre az érintettek gyakran nem kapnak megfelelő segítséget [3].

A nemzetközi irányelvek egyetértenek abban, hogy a kezelés életmódbeli változtatásokkal (több rost, folyadék és mozgás) kezdődjön az esetleges hiányállapotok megszüntetésének céljából. Érdekes módon a betegeknél általában nincs arra utaló jel, hogy az élelmi rost, a folyadékbevitel vagy a mozgás ne lenne elegendő. Ezekre az esetekre vonatkozóan az irányelvek nem adnak ajánlásokat, és miután az általános intézkedések nem segítenek, a fókusz a gyógyszerekkel való tüneti kezelésre tevődik át.

Mindazonáltal a gyógyszertárban vagy az orvosi rendelőben való konzultáció előtt a legtöbben kipróbálják a fent említett életmódbeli változtatásokat – gyakran meglehetősen szélsőséges módon –, mert ezeket a laikusoknak szóló sajtó rendszeresen népszerűsíti. A siker elmaradása vagy a fellépő nemkívánatos hatások (mint például a flatulencia) előbb-utóbb mégis arra motiválják az embereket, hogy beszéljenek a kellemetlen tabutémáról, és szakszerű tanácsot kérjenek [4, 5].

A nemzetközi irányelvek szerint a makrogol, amely egy ozmotikusan ható hashajtó, a székrekedés elleni kezelések tárházának bevett eleme az egész világon (lásd a táblázatot). A makrogolt jól tolerálhatónak és biztonságosnak találták, ami magyarázatot ad arra, hogy miért ajánlják és alkalmazzák ezt a hatóanyagot kifejezetten érzékeny csoportoknál is, például gyermekeknél és terhes vagy szoptató nőknél [1, 3, 6]. Az irányelvek gyakran ajánlják a makrogollal egyenértékűként a biszakodil- vagy a nátrium-pikoszulfát-tartalmú, stimuláló hashajtókat is [1]. Számos vizsgálat igazolta a makrogol hatékonyságát és tolerálhatóságát placebóval vagy más kezelésekkel összehasonlítva [7, 8, 9]. Összehasonlításképpen a laktulózt vagy az antrakinonokat, mint például a szennát közepesen hatékonynak és közepesen jól tolerálhatónak értékelték [3].

Következtetések:

Az összes nemzetközi irányelv egyetért abban, hogy a makrogol hatásos és jól tolerált segítséget nyújt a székrekedésben szenvedő betegek számára. Ezen túl a gyógyszertárak és az orvosi rendelők annyit tehetnek még a betegeknek való tanácsadás során, hogy nyíltan kezelik a székrekedés témáját, és foglalkoznak az érintettek félelmeivel és bűntudatával. A tudományos adatok azt mutatják, hogy a legtöbb esetben nem az életmód a probléma, és nyugodt szívvel lehet alkalmazni az olyan hashajtókat, mint például a makrogol.

Táblázat: A makrogol megítélése a székrekedés kezelésére vonatkozó nemzeti és nemzetközi irányelvekben [válogatás]

Hatókör [a publikáció éve] 

Az irányelv kiadója/címe

Ajánlások és utasítások a makrogolra (PEG-re) vonatkozóan

Idézetek:

(Megjegyzés: Az idézetekben szereplő összes hivatkozási szám megegyezik az idézett eredeti kiadvány hivatkozáslistájában.)

Iro-da-lom

Európa [2020] 

ESNM: Európai Neurogasztroenterológiai és Motilitási Társaság felnőtteknél előforduló funkcionális székredésre vonatkozó irányelvei 

41. állásfoglalás: A sótartalmú hashajtók, különösen a polietilén-glikol (PEG), hatásosak a székrekedés kezelésében krónikus székrekedésben szenvedő betegekben; Bizonyíték foka: erős; Ajánlás: erős; Egyetértés foka: 100%; Aktuális bizonyíték és szakirodalom: A sótartalmú hashajtók, különösen a polietilén-glikol hasznosságát alátámasztó bizonyítékok erősek.Számos nagy és színvonalas klinikai vizsgálat létezik, amely alátámasztja azt a tényt, hogy a PEG eredményesebb a placebónál a krónikus székrekedésben szenvedő betegek tüneteinek javításában, az NNT-érték 3 (95% CI 2–4).8, 172–180 Ezenkívül a Cochrane elemzés azt is kimutatta, hogy a PEG eredményesebb a laktulóznál krónikus székrekedésben szenvedő betegeknél, mivel gyakoribb székletürítést, lazább székletet és kevesebb hasi fájdalmat eredményez. A PEG növeli a spontán teljes székletürítések számát, javítja a széklet állagát, és csökkenti a szükséges erőlködést, miközben nem befolyásolja egyértelműen a hasi fájdalmakat a székrekedéssel járó irritábilis bél szindrómában szenvedő betegeknél, ami ugyancsak alátámasztja a hasznosságát a székrekedés kezelésében. A PEG-gel kapcsolatban előforduló leggyakoribb mellékhatások a hasmenés és a hasi fájdalmak, de nem minden vizsgálatban találták ezeket gyakoribbnak a PEG-gel kezelt betegekben a placebo csoporttal összehasonlítva.[3]

Németország [2013]

DGNM/DGVS: S2k-irányelv a krónikus székrekedésre vonatkozóan: Definíció, kórélettan, diagnózis és kezelés

5-1. állásfoglalás; Hagyományos gyógyszeres kezelés (hagyományos „hashajtók”) (Erős konszenzus)

A makrogolokat, a nátrium-pikoszulfátot és a biszakodilt ajánlatos első vonalbeli gyógyszerként alkalmazni. Nem igazolták az alkalmazásuk időbeli korlátozásának szükségességét. Terhesség alatt is alkalmazhatóak. 

Megjegyzés: 

A makrogol, a biszakodil és a nátrium-pikoszulfát hatásosak és biztonságosak akut funkcionális és krónikus székrekedésben, és az elsőként választandó szerek között vannak. Ez terhesség esetén is érvényes. Krónikus székrekedés esetén az adagolást és a szedés gyakoriságát az egyén szükségleteihez kell igazítani. A gyógyszerforma (bevont tabletta, csepp, (szájon át alkalmazható) oldható granulátum) és az íz tekintetében a beteg preferenciáinak megfelelően kell választani. A makrogol (=PEG=polietilén-glikol 3350 vagy 4000) hatékonyságát és biztonságosságát krónikus székrekedés kezelésében számos vizsgálatban igazolták. Egy metaanalízis [79] arra a következtetésre jutott, hogy a széklet gyakoriságának és állagának, a hasi fájdalom csillapításának és a hashajtószedés szükségességének tekintetében a PEG jobb a laktulóznál (nagyobb hatékonyság kevesebb mellékhatással). Egy összehasonlító vizsgálatban a makrogol hatásosabbnak bizonyult, mint a részleges 5-HT4-agonista, a tegazerod [80]. Habár a terhes nőket kizárták a kontrollált vizsgálatokból, nincsenek fenntartások a terhesség alatti alkalmazásra vonatkozóan [81]. A PEG csak minimális mennyiségben szívódik fel, és a vizelettel változatlanul kiürül [82]. Elektrolitok hozzáadása nem szükséges a PEG hashajtóként való alkalmazásakor, csak béltisztítás és koprosztázis kezelése esetén. Az elektrolitmentes készítményeknek kellemesebb az íze [83].

[1]

Franciaország [2018]

FNSC: A francia Nemzeti Koloproktológiai Társaság klinikai gyakorlatra vonatkozó irányelvei a krónikus székrekedés kezelésében 

Első vonalbeli hashajtók

Az ozmotikusan ható és a térfogatnövelő hashajtók számítanak továbbra is az első vonalbeli hashajtó kezelésnek a krónikus székrekedés esetében, terhesség alatt is (szakértői ajánlás). A hatásosságuk és jó tolerálhatóságuk alapján az ozmotikusan ható hashajtókat ajánlják első vonalbeli kezelésként az étkezésre vonatkozó tanácsokkal együtt vagy azok kiegészítéseként (II. szint, B fokozat). Hatásosabbak a placebónál; a heti székletürítések számát 2–3-mal emelik, és kétszer olyan eredményesen hatnak (≥3 székletürítés/hét) (I. szint, A fokozat). A székletürítések gyakoriságának és állagának javítása, valamint a hasi fájdalmak tekintetében az ozmotikusan ható hashajtók közül a polietilén-glikol hatásosabb a laktulóznál (I. szint, A fokozat) [15–20]. A térfogatnövelő hashajtók oldékony (útifű, egyiptomi útifű stb.) vagy nem oldékony rostok lehetnek (búzakorpa). Ezek szerves poliszacharidok, amelyek visszatartják a bélben a vizet. Bevételükhöz bőséges mennyiségű víz szükséges [13,21,22]. Első vonalbeli hashajtóként is alkalmazhatók (II. szint, B fokozat). Képesek továbbá a széklet gyakoriságának és állagának, valamint a diszkézia tüneteinek javítására. A fő mellékhatásaik a meteorizmus és a flatulencia. A térfogatnövelő hashajtók ellenjavalltak bélszűkület, besült széklet vagy gyulladásos kolitisz esetében.

[10]

Olaszország [2012]

AIGO/SICCR: AIGO/SICCR konszenzusos állásfoglalás, A krónikus székrekedés és az akadályoztatott székletürítés diagnózisa és kezelése (II. rész: Kezelés) 

Orvosi kezelés krónikus székrekedésben🡪 Polietilén-glikol: bizonyíték szintje: I; ajánlás foka: A 

A PEG placebokontrollált vizsgálata: A PEG egy szerves polimer, amelyet a bélflóra nem bont le. A PEG hatékonyságát számos vizsgálat igazolta [40-44]. A PEG növelte a székletürítés gyakoriságát (P < 0,01), egyúttal javította a széklet állagát [40,41,43], és csökkentette a székrekedés egyéb tüneteit [41,43]. A PEG izo-ozmotikus vagy hipozmotikus oldatai következetesen javították a székletürítések gyakoriságát a kezelés előtti gyakorisághoz képest (P < 0,001) [45]. A PEG jól tolerálható volt, és ritkán fordultak elő mellékhatásai (hasi görcsök, flatulencia, émelygés).

A PEG klinikai vizsgálatai egyéb hashajtókkal összehasonlítva:

 A PEG hatásosabb a laktulóznál [31,32] a székletürítés gyakoriságának és a széklet állagának javítása tekintetében. A PEG-gel kezelt betegeknél kisebb az ún. „rescue medication” (azaz sürgősségi kiegészítő gyógyszer) alkalmazásának és a flatulenciának az aránya. Egy vizsgálat azt mutatta, hogy a PEG hatásosabb a tegazerodnál [46]. A PEG nagyfokú hatásossága révén a krónikus idiopatikus székrekedés kezelésének egyik alappillére. Rendelkezésre állnak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a PEG-nek placebókkal vagy más hashajtókkal összehasonlítva jelentős előnyei vannak. Továbbá a retrospektív vizsgálatok azt mutatják, hogy a PEG hatásos marad akár két évnyi kezelés során is [46,47]. A PEG alkalmazását I. szintű bizonyíték, A fokozatú ajánlás támasztja alá. 

[11]

Egyesült Királyság [2019]

HERPC: A székrekedés kezelésére vonatkozó irányelv a HERPC jóváhagyásával

A SZÉKREKEDÉS AJÁNLOTT KEZELÉSE FELNŐTTEKBEN: Másodvonal: OZMOTIKUS HATÁSÚ HASHAJTÓ: naponta 1–3 tasak makrogol, időben elosztva +/- STIMULÁNS hashajtó

Besült széklet kezelése: Első vonalbeli (szájon át szedhető): 8 tasak makrogol naponta, időben elosztva 

[12]

Nemzetközi [2011]

WGO: Nemzetközi Gasztroenterológiai Társaság székrekedésre vonatkozó nemzetközi irányelve — Globális kitekintés

A fokozatos megközelítés második lépése az ozmotikusan ható hashajtók hozzáadása. A legmagasabb szintű bizonyíték a polietilén-glikol alkalmazása mellett áll rendelkezésre, de megfelelő bizonyíték van a laktulózra is. [13]

USA [2013]

AGA: Amerikai Gasztroenterológiai Társaság székrekedésre vonatkozó orvosi állásfoglalása 

A rostfogyasztás fokozatos növelését javasoljuk: egyrészről a rostok ételek formájában való beépítést, másrészről táplálékkiegészítőként és/vagy kedvező árú ozmotikusan ható szerként való alkalmazását, mint pl. a magnézium-oxid vagy a polietilén-glikol. A széklet állagától függően a következő lépés az ozmotikusan ható szer stimuláló hashajtóval való kiegészítése lehet (pl. biszakodillal vagy glicerines végbélkúppal), amelyet lehetőség szerint 30 perccel az étkezés után kell alkalmazni a gyógyszer hatóanyagának gasztrokoloniás válasszal való szinergizálása érdekében. [14]

Dél-Korea [2015]

Koreai Neurogasztroenterológiai és Motilitási Társaság: A krónikus funkcionális székrekedés diagnózisára és kezelésére vonatkozó irányelvek Koreában

24. állásfoglalás: A polietilén-glikol javítja a széklet gyakoriságát és a széklet állagát krónikus székrekedésben szenvedő betegeknél.

  • Ajánlás fokozata: 1.; Bizonyíték szintje: A.
  • Szakértők véleménye: teljesen egyetért (73,1%), többnyire egyetért (26,9%), részben egyetért (0%), többnyire nem ért egyet (0%), teljes egészében nem ért egyet (0%) és bizonytalan (0%).

25. állásfoglalás: Ajánlott a polietilén-glikol tartós alkalmazása, mert ritkán fordulnak elő súlyos nemkívánatos hatások. 

  • Ajánlás fokozata: 1.; Bizonyíték szintje: A.
  • Szakértők véleménye: teljesen egyetért (50,0%), többnyire egyetért (50,0%), részben egyetért (0%), többnyire nem ért egyet (0%), teljes egészében nem ért egyet (0%) és bizonytalan (0%).
[15]

Mexikó [2018]

Mexikói Gasztroenterológiai Társaság. A krónikus székrekedésre vonatkozó mexikói konszenzus 

24. A polietilén-glikol a legszélesebb körben vizsgált hashajtó funkcionális székrekedésben, és igazolódott, hogy növeli a székletürítés gyakoriságát, valamint javítja a széklet állagát.

A bizonyíték minősége és az ajánlás erőssége: A1 erős, a beavatkozás mellett szól (teljes egyetértésben: 86%; részleges egyetértésben: 14%).

A polietilén-glikol (PEG 3350) egy szerves polimer, amelynek ozmotikus aktivitása az alkotó monomerek számával arányos. Metabolikusan inert, a vastagbél baktériumai nem metabolizálják vagy bontják le, továbbá kölcsönhatásba tud lépni egy oldatban lévő vízzel az ozmotikus nyomás növelése céljából. Több vizsgálat áll rendelkezésre, amelyek szerint a PEG hatékonyabb a placebónál, a laktulóznál és egyéb hashajtóknál a funkcionális székrekedés kezelésében.113-118 Egy friss metaanalízis,119 amelynek keretében 19 klinikai vizsgálatot értékeltek (9 csak a PEG-gel foglalkozott, 8 a PEG és elektrolitok alkalmazásával, 2 pedig a PEG és a PEG elektrolitokkal való alkalmazását hasonlította össze), megmutatta, hogy a PEG alkalmazása – elektrolitokkal és azok nélkül is – növelte a széklet heti gyakoriságát, és lazította a széklet állagát. A 2010-es Cochrane áttekintés szerint120 a PEG jobb a laktulóznál a székletürítés gyakoriságának növelésére, a széklet állagának javítására és az ún. „rescue hashajtókra”, azaz sürgősségi kiegészítő hashajtókra való szükséglet csökkentésére. Az NNT-értéket 3-ra becsülték (95% CI: 2–4), és a vizsgálatok nagy része kevesebb torzítást mutatott, valamint kevésbé volt heterogén, mint más gyógyszerek esetében. A jelentett mellékhatások nem voltak gyakoriak, és közülük a hasi fájdalom és a fejfájás voltak a leggyakoribbak. Bár a legtöbb vizsgálatnak a követési ideje kevesebb mint hat hónap volt, a PEG hatásossága nem látszott csökkenni ezután sem. Ajánlott adagja 17 gramm PEG, legalább 250 ml vízben feloldva. 

[16]

Latin-Amerika [2008]

A krónikus székrekedésre vonatkozó latin-amerikai konszenzus

Ozmotikusan ható hashajtók

A polietilén-glikol (PEG) hatásosságát és biztonságosságát jól felépített klinikai vizsgálatok során igazolták krónikus székrekedésben szenvedő betegekben (A fokozatú ajánlás).

Nem állnak rendelkezésre az elmúlt 10 évből olyan vizsgálatok, amelyek a laktulózt értékelték volna a krónikus székrekedés kezelésére vonatkozóan, és az egyetlen friss bizonyíték azt mutatja, hogy kevésbé hatékony, mint a PEG. Annak tükrében, hogy a korábbi vizsgálatok is elfogadhatónak tekinthetők, a konszenzus nem utasította el az alkalmazásukat szükség esetén (C fokú ajánlás). Az ebbe a csoportba tartozó hatóanyagok nem felszívódó cukrokat (laktulóz), sótartalmú hatóanyagokat (magnézium-hidroxid) és a PEG-t foglalják magukban. A laktulózzal végzett klinikai vizsgálatok elavultak, és metodológiai szempontból korlátozottak; ezzel együtt azt mutatják, hogy a laktulóz hatásosabb a placebónál52–56 . Újabb vizsgálatokban összehasonlították a laktulózt a PEG-gel, és bár megállapítható, hogy ezek metodológiai szempontból közepes minőségű vizsgálatok voltak, a PEG-ről bebizonyosodott, hogy hatásosabb a laktulóznál, és kevesebb nemkívánatos hatást mutatott55, 56 (V. táblázat). Néhány jól felépített vizsgálatban igazolták, hogy a PEG mind rövidtávú, mind hosszútávú beavatkozás (6 hónap) esetén hatásos (VI. táblázat). Napi adagja 17–32 g, gyors hatáskezdettel (0,5–1 óra) rendelkezik, és a leggyakoribb mellékhatása a székletinkontinencia a hashajtó hatásnak köszönhetően57–59 . Egy vizsgálat még össze is hasonlította a PEG-t a laktulózzal, és igazolta, hogy napi 13–39 gramm PEG hatásosabb és jobban tolerálható volt krónikus székrekedés esetén.56  A magnézium-hidroxiddal nem végeztek vizsgálatot krónikus székrekedésre vonatkozóan.

[17]

Literature 

  1. Andresen V et al. S2k-Leitlinie Chronische Obstipation: Definition, Pathophysiologie, Diagnostik und Therapie. Z Gastroenterol 2013; 51: 651–672.
  2. Müller-Lissner et al. Levels of satisfaction with current chronic constipation treatment options in Europe – an internet survey. Alimentary Pharmacology & Therapeutics. 2013. 37(01):137–145.
  3. Serra et al. European society of neurogastroenterology and motility guidelines on functional constipation in adults. Neurogastroenterology & Motility. 2020; 32: e13762.
  4. Müller-Lissner et al. Myths and misconceptions about chronic constipation. American Journal of Gastroenterology. 2005; 100(1):232–242.
  5. Müller-Lissner. Pharmakologische Behandlung der Obstipation. Internist 2013;54:498–5049.
  6. Alsalimy N, Madi L, Awaisu A. Efficacy and safety of laxatives for chronic constipation in long- term care settings: A systematic review. J Clin Pharm Ther. 2018; 43:595–605.
  7. Kamm, M.A. et al: Stimulant Laxatives are Effective in Chronic Constipation: Multi-Center, 4-Week, Double-Blind, Randomized, Placebo-Controlled Trial of Bisacodyl. Gastroenterology 2010, 138(5): 228.
  8. Müller-Lissner, S. et al: Multicenter, 4-Week, Double-Blind, Randomized, Placebo-Controlled Trial of Sodium Picosulfate in Patients With Chronic Constipation. American Journal of Gastoenterology 2010, 105: 897–903.
  9. Dipalma et al. A randomized, multicenter, placebo-controlled trial of polyethylene glycol laxative for chronic treatment of chronic constipation. Am J Gastroenterol. 2007 Jul;102(7):1436-41.
  10. Vitton et al. Clinical practice guidelines from the French National Society of Coloproctology in treating chronic constipation. European Journal of Gastroenterology & Hepatology: 2018. 30(4): 357–363.
  11. Antonio Bove et al Consensus statement AIGO/SICCR diagnosis and treatment of chronic constipation and obstructed defecation (part II: treatment) World J Gastroenterol. 2012 Sep 28;18(36):4994-5013. doi: 10.3748/wjg.v18.i36.4994.
  12. HERPC Guideline on Management of Constipation approved by HERPC, 2019; https://www.hey.nhs.uk/wp/wp-content/uploads/2019/08/GUIDELINE-Constipation-guidelines-updated-may-19.pdf (accessed 5.11.2020)
  13. Lindberg et al. World Gastro-enterology Organization Global Guideline Constipation—A Global Perspective. Journal of Clinical Gastroenterology. 2011, 45(6): 483–487.
  14. Dorn et al. American Gastroenterological Association Medical Position Statement on Constipation. 2013. 144(1), 211–217
  15. Shin et al. Guidelines for the Diagnosis and Treatment of Chronic Functional Constipation in Korea, 2015. Revised Edition. J Neurogastroenterol Motil, Vol. 22 (3), 2016
  16. J.M. Remes-Troche et al. The Mexican consensus on chronic constipation. Revista de Gastroenterología de México. 2018;83(2):168–189
  17. Consenso Latinoamericano de Estreñimiento Crónico Gastroenterol Hepatol. 2008; 31 (2): 59-74 doi: 10.1157 / 13116072 , https://www.elsevier.es/es-revista-gastroenterologia-hepatologia-14-articulo-consenso-latinoamericano-estrenimiento-cronico-S0210570508712664 translated into English with Google Translate (accessed 5.11.2020)

Érdekütközés: M. Eberlin és T. Schuett a Sanofi alkalmazottai.

Publikációk: Az alábbiak által anyagilag támogatott publikáció Sanofi Aventis Deutschland GmbH.

Szervezet/Levelezési cím: Marion Eberlin, PhD, Consumer Healthcare Medical Affairs, Sanofi-Aventis Deutschland GmbH, Industriepark Hoechst, 65026 Frankfurt am Main, Germany és Tanja Schütt, PhD, Sanofi-Aventis Deutschland GmbH, Frankfurt am Main, Germany
Beküldés dátuma: 20.11.2020Elfogadás dátuma: 24.12.2020Közzététel dátuma: 30.08.2021
Vissza az Áttekintés oldalra
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre most.

Így mindig naprakész lesz legújabb kiadványainkkal kapcsolatban.